A tujon

A “2014. gyógynövénye a fehér üröm” cikk folytatásában a tujonnal és az abszinttal ismerkedhetünk meg kicsit közelebbről.

Többek közt a gyógynövényként használt orvosi zsálya (Salvia officinalis) és a fehér üröm ( Artemisia absinthium) illóolajának tujon tartalma mérgező hatást válthat ki különböző készítmények nem megfelelően kontrollált fogyasztása során. Tudományos vizsgálatok eredménye alapján tujon előfordul a cédrusban, a borókában, a tujában, a gilisztaűző varádicsban is.

A tujon a mentol rokona, amely közismert hűsítő, ideiglenes fájdalomcsökkentő. Tiszta állapotában színtelen, mentol illatú. A fehér üröm olajának tujon tartalma 40-60 %. Tujon nem csak az abszintban, hanem a vermutokban, likőrökben is található. A vermutkészítésnél eredetileg a fehérüröm virágos hajtását használták aromásításhoz, az ital neve a német wermut szóból származik, amely a fehér üröm német neve. A turini Antonio Benedetto Carpano-t 1786-ban nevezte el az italt „vermouth”-nak, mert a fehér ürömmel és bárányürömmel ízesített német ürmösborok adták  elkészítésének ötletét.

Az abszint mérgező hatása csak az ismeretek hiányának köszönhető tévhit?

A fehér üröm szesszel való kivonatának desztillátuma az abszint, a 20. század elején kedvelt ital.

Sok korábbi feltételezés szerint az abszint az alkoholba kioldódó mérgező tujon tartalom miatt tudatmódosító hatású, ezért a kor művészvilága lelkesen hódolt az abszintfogyás szokásának (Zola, Gauguin, Verlaine, van Gogh, hogy csak néhány példát említsünk). Egy idő múlva annyi negatívumot írtak a rovására, gyilkosságok, epilepszia, elmezavar, hogy végül is 1910-ben gyártását betiltották. Az alábbi cikk alapján úgy tűnik, hogy az abszint mérgező hatása csak az ismeretek hiányának köszönhető tévhit. Az USÁ-ban az abszint tartalmú italok árusítását 2007 óta engedélyezik.

A Journal of Agricultural and Food Chemistry 2008-ban publikált cikke (J. Agric. Food Chem., 2008, 56 (9), pp 3073–3081 DOI: 10.1021/jf703568f) szerint ugyanis az abszint függők delíriumos látomásaikat az alkohol okozta delirium tremens-nek köszönhették. A 19-20.század fordulójáról származó abszintban a kutatók 20-25 milligramm tujont mutattak ki literenként. Ez a mennyiség nem több mint amennyit a kilencvenes évek óta a kereskedelmi forgalomban újra kapható abszintok számára engedélyez az EU szabályzata.  A kutatók az állás folyamán történt hatóanyag lebomlását kizárták. Az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság (SCF) szerint 1 l abszint elfogyasztásával 5 mg tujon kerül a szervezetbe, amely 0.08 mg tujon bevitelt jelent testsúly kilogrammonként.  Egy 60 kg-os felnőtt esetében ez 100-szor kevesebb az ártalmas dózisnál. A határértéket (megfigyelhető hatást nem okozó szint) 14 hetes patkánykísérletek alapján állapították meg. Az SCF az abszinttal ízesített alkohol italok fogyasztását az eredmények alapján engedélyezte.

A “zöld tündér” – abszint-történelem

A Magyar Abszint Társaság a 2010. év végén online, virtuális közösségként, alig pár fős létszámmal alakult, majd alig pár hónap leforgása alatt Magyarország legnagyobb és egyben leghitelesebb abszinttal foglalkozó fórumává fejlődött.

A tujon

A tujon hatásmechanizmusára állatkísérletek során derült fény. Kimutatták, hogy a tujon egyik formája különösen szívesen kapcsolódik egy az emberi agyban is működő ingerület átvivő anyag kötőhelyére. 15 mg tujon már idegrendszeri tünetek kialakulásához vezetett. Mivel emberi kipróbálásokat nem terveztek, a terhes nők és gyerekek tujon tartalmú gyógynövényes készítmények bevitelét minimális szintre kell csökkenteni a szakemberek szerint. Az abszint emberre gyakorolt toxikus hatását tudományos kísérletek nem igazolták. A tujon bevitele azonban az étkezés során is bekerül a szervezetbe, amelyet kevéssé tudunk befolyásolni. Különböző számítások egyelőre azt erősítik meg, hogy a gyógytermékekkel bevitt tujon mennyisége nem haladhatja meg a napi 6 mg tujon bevitelt egy átlagos termetű ember esetében.